Egy új tanulmány aggasztó tényt tárt fel: a SpaceX által biztosított Starlink műholdak zavaró rádiókibocsátásokat produkálnak, amelyek veszélyeztetik az űr megfigyelését a rádióteleszkópok segítségével. A második generációs Starlink kibocsátásai akár 30-szor erősebbek, mint az előző generációé, és komoly problémát jelentenek a csillagászok számára.

Elsötétülnek a múlt ablakai az univerzumhoz? A rádióteleszkópok, amelyek képesek megfogni a gyenge rádióhullámokat, amelyek lehetővé teszik, hogy milliárd évekbe tekintsünk vissza, már nem olyan hatékonyak, mint korábban. Az utóbbi időben azonban valami zavarja őket. A bűnös paradox módon nem távoli galaxisok, hanem a Starlink műholdak, amelyek kényelmesebbé teszik az életünket itt a Földön.
Egy új tanulmány, amely a holland LOFAR rádióteleszkópot használta, felfedte, hogy a SpaceX által biztosított Starlink műholdak, amelyek internetkapcsolatot garantálnak, zavaró rádiókibocsátásokat produkálnak. Bár nem szándékosan bocsátják ki őket, milliószor erősebbek, mint a gyenge jelek az űrből, amelyeket a LOFAR és hasonló teleszkópok vizsgálnak.
Míg az első generációs Starlinkek kihívást jelentettek a csillagászok számára, a tavaly óta fellőtt második generáció még problematikusabb. E műholdak kibocsátásai ugyanis akár 30-szor erősebbek.
A SpaceX cég tervei szerint több tízezer Starlink műholdat bocsátanának fel a pályára. Ha nem sikerül csökkenteni a rádiókibocsátásokat, az katasztrofális következményekkel járhat a rádiócsillagászatra.
Az olyan teleszkópok számára, mint a LOFAR, gyakorlatilag lehetetlenné válna megzavarás nélküli helyet találni az égbolton. A SpaceX szerencsére együttműködik a csillagászokkal a megoldás keresésében. A mérnökök mindkét oldalon megosztják az adatokat és keresik a kibocsátások csökkentésének módjait. Hogy sikerül-e nekik, csak az idő mutatja meg.
A probléma azonban nem csak a SpaceX-et érinti. Egyre több műhold van a pályán különböző vállalatoktól, és számuk a következő években meredeken növekedni fog. Ezért elengedhetetlen, hogy más szereplők is bekapcsolódjanak a megoldás keresésébe, és biztosítsák, hogy az internetkapcsolat iránti vágyunk ne szakítsa meg az univerzum működésének kutatását.

A kék fény körül számos egyszerűsítés és felesleges aggodalom keletkezett. A kék fény lefekvés előtt a leggyakrabban tárgyalt téma, de hatása nem korlátozódik pusztán az elalvásra. Tegyük sorrendbe a dolgokat, válasszuk szét a tényeket a mítoszoktól, és nézzük meg, mikor van értelme foglalkozni a hatásával, és mikor csak túlzott aggodalomról van szó.

A ransomware támadások ma már a leggyakoribb kiberveszélyek közé tartoznak, és már régóta nem csak a nagyvállalatokat érintik. Elég egy óvatlan kattintás, és máris elveszítheti a hozzáférést az adataihoz. Megmagyarázzuk, mi az a ransomware, hogyan működik, és miért célozzák meg a támadók egyre gyakrabban a mindennapi felhasználókat és kisebb vállalkozásokat.

Az internetkapcsolat ma már nem csak a sebesség kérdése, hanem a bizalomé is. A hálózatok egyre több eszközt, érzékeny adatot és szolgáltatást kezelnek, amelyek gyakorlatilag folyamatosan kommunikálnak egymással. Ezért jött létre a zero trust megközelítés, amely szerint semmi sem tekinthető automatikusan biztonságosnak. A cikk elmagyarázza, miért jött létre ez a modell, és hogyan nyilvánul meg észrevétlenül az internet mindennapi működésében.

Előfordulhat, hogy az akkumulátor élettartama gyorsabban csökken, mint azt az ember várná, még akkor is, ha a készüléket a nap folyamán különösebben nem terheli. Gyakran nem egy konkrét hiba okozza ezt, hanem apró hatások összessége, amelyek idővel összeadódnak. A cikkben elmagyarázzuk, mi van legnagyobb hatással az akkumulátor élettartamára, mikor történik meg a lemerülés tétlenség alatt, és miért válhat ez problémává, ami ahhoz vezethet, hogy a telefon nem bír ki egyetlen napot sem.

Az online csevegéseket ma gyakran mesterséges intelligencia kezeli, és a válaszok első pillantásra olyanok, mintha valódi embertől származnának. Ez különösen az ügyfélszolgálatoknál igaz, ahol a sebesség és folyamosság kulcsfontosságú. Megvizsgáljuk, hogyan ismerhetjük fel az AI-t a csevegésben, milyen jelek alapján különíthetjük el az embertől, és ahol a felismerés határa már nagyon vékony.

Az internetkapcsolat a repülőút alatt ma már nem kivétel, de még mindig nem működik úgy, ahogy otthon megszoktuk. A repülőn lévő Wi-Fi a használt technológiától, a repülőgép típusától és a hálózat terheltségétől függ, és a fizetett hozzáférés még mindig nem jelent gyors csatlakozást. A cikkben elmagyarázzuk, hogyan működik az internet a repülőn, miért lassú, és mikor lehet rá támaszkodni.