Az Internet of Things napjaink egyik legnagyobb jelensége az informatikában és az interneten. Olvassa el, hogyan használhatja az Internet of Things (IoT) otthonában is, és mire ügyeljen a használata során.
A számítógépes szakértők előrejelzése szerint már a jövő év végére több mint 30 milliárd különböző eszköz lesz csatlakoztatva az internethez. Az összekapcsolt fizikai eszközök hálózata, amelyet Internet of Things-ként (IoT) neveznek, a számítástechnikában gyorsan fejlődő új terület, amely szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorol. Az Internet of Things fogyasztói és vállalati felhasználásra is kiterjed, alkalmazható az infrastrukturális irányításban és a szakosodott területeken is. Nézzük meg, milyen alkalmazási lehetőségei vannak az Internet of Things-nek otthonainkban.
Az Internet of Things a globális hálózati infrastruktúra megnevezése, amely fizikai és virtuális eszközöket foglal magában. Minden eszköz a hálózatban egyedi azonosítóval rendelkezik, egyértelműen azonosítható, és képes önállóan működni az internetes információs hálózatban. Az egyes csatlakoztatott eszközök egymással kommunikálni és adatokat cserélni tudnak.
Egyszerűsítve, az Internet of Things hálózatába bármilyen eszköz tartozik, amelyet kábelen vagy vezeték nélküli Wi-Fi hálózaton keresztül csatlakoztatunk az internethez. Részletes információink vannak róla, általában távvezérelhető, és parancsokat küldhetünk neki anélkül, hogy fizikailag jelen kellene lennünk. Ha tehát otthon például internethez csatlakoztatott televíziót, távolról szabályozható hőmérsékletérzékelőket vagy Wi-Fi nyomtatót használ, akkor Ön is sikeresen alkalmazza az Internet of Things-t.
Az Internet of Things azonban soha nem látott méretű hálózatokat is képezhet. Például a dél-koreai Songdo üzleti negyed úgy döntött, hogy az Internet of Things-t implementálja a kiterjedt városi infrastruktúrába, amely lehetővé teszi az egyes rendszerek teljes jobb kezelését és irányítását. Itt az Internet of Things-be kapcsolódnak olyan érzékelő hálózatok is, amelyek folyamatosan ellenőrzik a zöldövezet állapotát, és lehetővé teszik a távkarbantartást. Nem kell azonban Dél-Koreába utaznunk, hogy elképzeljük az IoT felhasználásának méretét. Például a spanyol Santander város látogatói és lakosai letölthetnek egy mobilalkalmazást, amely több mint 10 ezer érzékelőre van csatlakoztatva. Egy pillanat alatt megtudhatják például az aktuális parkolási lehetőségeket a városban.
Az Internet of Things forradalma nagyjából 2016 óta masszívan zajlik, azonban az eszközök internetes hálózatra való csatlakoztatásának ötlete sokkal régebben létezik. Az első kísérletek már a 80-as évek elején megtörténtek. Az első internetes hálózatra csatlakoztatott eszközként egy Coca-Cola italautomata tekinthető, amelyet a Carnegie Mellon Egyetemen alakítottak át. Az automata több érzékelővel volt felszerelve, és lehetővé tette az italok aktuális állapotának és a belső hőmérsékletnek az átadását.
Az Internet of Things kifejezés szerzője Kevin Ashton, a MIT Auto-ID Center társalapítója, aki már 1999-ben beszélt az Internet of Things-ről. A századfordulón kezdték részletesebben megvitatni a fizikai eszközök internetes hálózatra való csatlakoztatási lehetőségeit, és olyan nagy IT-cégek, mint a Microsoft különféle megoldásokat javasoltak. Ma már az IoT önálló tudományággá válik, amely gyorsan növekszik és összetett kérdéseket foglalkozik, beleértve a biztonságot és magánélet védelmét is.
A folyamatos trendek egyértelműen igazolják, hogy a fogyasztói felhasználásra szánt IoT eszközök egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek. Az Internet of Things-t különféle módon használhatjuk otthonunkban. Néhány pillanat alatt csatlakoztathatjuk az internethez autónkat, szórakoztató elektronikánkat, okos eszközeinket a házi automatizáláshoz, de akár egészségügyi monitorokat, háztartási gépeket és más eszközöket is.
A távolról történő felügyelethez és vezérléshez népszerűen használják az intelligens otthonok rendszereit, amelyek lehetnek a kiterjedtebb infrastruktúra részei, de önállóan is működhetnek. A ház komplex irányításához fő routerrendszerek használatosak, amelyekhez később érzékelőket és rész eszközöket csatlakoztatnak.
Az intelligens otthon rendszeréhez így csatlakoztathatjuk az ablakok, világítás, fűtés szabályozását, az ablakok és ajtók zártságának ellenőrzését és hasonlókat. Nagy népszerűségnek örvendenek a hangvezérlők és az otthoni asszisztensek is, amelyeknek köszönhetően az egyes készülékek vezérlése egyszerű és intuitív. Az otthoni felhasználásnak jelenleg a legelterjedtebb hangasszisztensei az Amazon Echo és a Google Home. Ezek csatlakoznak az IoT hálózathoz, és lehetővé teszik a további csatlakoztatott eszközök vezérlését, az internethez való csatlakozás révén pedig válaszolni tudnak a kérdésekre és keresni az interneten.
Az internethez és az otthoni hálózathoz csatlakoztatható eszközöket egyre gyakrabban használják a fogyatékkal élők és más veszélyeztetett személyek segítésére. Például csatlakoztathatók az internethez implantátumok vagy kompenzációs segédeszközök, amelyek figyelmeztetnek a lehetséges kockázatokra, és szükség esetén segítséget hívnak. Az IoT-t sikeresen alkalmazzák otthoni diagnosztikában is, így ma már gyakori a vérnyomásmérők, személymérlegek vagy az alvás monitorok vezeték nélküli csatlakoztatása az internethez.
Az eszközök egymással való összekapcsolásának érdeklődése olyan jelenség, amely jelentős hatást gyakorol a háztartási gépek fejlődésére is. Az internethez csatlakoztatható készülékeket és eszközöket a fogyasztók modernnek és innovatívnak tartják, ezért a gyártók igyekeznek Wi-Fi modulokat integrálni még a legáltalánosabb eszközökbe is. Ma már vásárolhatunk hűtőszekrényt, kávéfőzőt, robotporszívót, mosógépet, sütőt vagy hűtőt, amely csatlakozik az otthoni hálózathoz. Mobiltelefonunkkal így beállíthatjuk a mosás időpontját, ellenőrizhetjük, hogy elfelejtettük-e kikapcsolni a sütőt, vagy megvizsgálhatjuk a kávé állapotát, és szükség esetén rögtön rendelhetjük meg. Mindezt néhány kattintással bárhonnan megtehetjük.
Számos IT biztonsági szakértő figyelmeztet arra, hogy az IoT eszközök jelenleg meglehetősen nagy biztonsági kockázatot jelentenek. Míg az otthoni hálózatok, számítógépek és mobilok védelme jó szinten van mind a szoftver, mind a hardver szempontjából, a hálózathoz csatlakoztatható eszközöknél ez nem mindig igaz.
A rosszul biztosított eszköz, amely csatlakozik egy jól védett hálózathoz, potenciális belépési pont lehet egy támadó számára. A probléma különösen abban rejlik, hogy ma már szinte bármilyen eszközt csatlakoztatunk az internethez, beleértve a legolcsóbb és no-name gyártóktól származó eszközöket is. Az ilyen készülékeknél nem várható el, hogy a fejlesztés során nagy figyelmet fordítottak volna a biztonságra, és hogy elérhetőek lennének a frissítések. Még a háztartási gépek, intelligens rendszerek és egyéb IoT eszközök használatakor is gondolni kell a biztonságra.
A hamis követők olyanok, mint a digitális dopping – a gyors út a népszerűséghez, amely pusztító következményekkel jár. Fedezze fel velünk az influencer marketing sötét oldalát, ahol néhány száz forintért több ezer követő vásárolható meg. Milyen hatással van ez a jelenség a márkákra, a társadalomra és elsősorban a fiatal generációra?
Az OpenAI egymillió dollárt fektet a Duke Egyetemen végzett kutatásba, amelynek célja olyan algoritmusok fejlesztése, amelyek előrejelzik az emberi morális ítéleteket. A kutatócsoport korábban már létrehozott egy AI rendszert a transzplantációs döntéshozatalban. A jelenlegi AI rendszerek azonban csak statisztikai alapon működnek, és nélkülözik az etika valódi megértését. Ráadásul különböző AI rendszerek eltérő filozófiai nézeteket képviselnek a morálról.
Az xAI Grok nevű AI chatbotja, amely korábban csak a fizető X felhasználók számára volt elérhető, mostantól a széles nyilvánosság számára is megnyílik. Az ingyenes verzió korlátozott számú kérdést tartalmaz, de még így is hozzáférést biztosít olyan erőteljes funkciókhoz, mint a kép generálása és értelmezése. Jelentheti ez az új korszakát a mesterséges intelligencia elérhetőségének?
Szeretné tudni, mi vár ránk 2050-ben? Felejtse el a repülő autókat, az igazi forradalom online játszódik le. A mesterséges intelligencia tanácsot ad abban, mit vegyünk fel, az okos otthonok gondoskodnak a bevásárlásról, a virtuális valóságban pedig kávézni megyünk egy baráttal a világ másik feléről.
A számítástechnikai kapacitás hiánya akadályozza a mesterséges intelligencia fejlődését. Az OpenAI új termékek, például a vizuális felismeréssel ellátott továbbfejlesztett ChatGPT, valamint a DALL-E és Sora új verzióinak fejlesztése során problémákkal küzd. Az AI modellek növekvő bonyolultsága óriási számítási kapacitást igényel, ami lelassítja az innovációt és az új funkciók piacra dobását.
A streaming platformok hatalmas fellendülést tapasztalnak, megváltoztatva a játékosok és nézők játékvilágról alkotott képét. A felhőalapú játékok, a kiterjesztett és virtuális valóság megjelenésével, valamint a monetizáció egyre bővülő lehetőségeivel a játék és a streaming többé válik, mint csak hobbi. Nézzük meg, mi vár ránk a játék streaming terén az elkövetkező években.