Az Internet of Things napjaink egyik legnagyobb jelensége az informatikában és az interneten. Olvassa el, hogyan használhatja az Internet of Things (IoT) otthonában is, és mire ügyeljen a használata során.
A számítógépes szakértők előrejelzése szerint már a jövő év végére több mint 30 milliárd különböző eszköz lesz csatlakoztatva az internethez. Az összekapcsolt fizikai eszközök hálózata, amelyet Internet of Things-ként (IoT) neveznek, a számítástechnikában gyorsan fejlődő új terület, amely szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorol. Az Internet of Things fogyasztói és vállalati felhasználásra is kiterjed, alkalmazható az infrastrukturális irányításban és a szakosodott területeken is. Nézzük meg, milyen alkalmazási lehetőségei vannak az Internet of Things-nek otthonainkban.
Az Internet of Things a globális hálózati infrastruktúra megnevezése, amely fizikai és virtuális eszközöket foglal magában. Minden eszköz a hálózatban egyedi azonosítóval rendelkezik, egyértelműen azonosítható, és képes önállóan működni az internetes információs hálózatban. Az egyes csatlakoztatott eszközök egymással kommunikálni és adatokat cserélni tudnak.
Egyszerűsítve, az Internet of Things hálózatába bármilyen eszköz tartozik, amelyet kábelen vagy vezeték nélküli Wi-Fi hálózaton keresztül csatlakoztatunk az internethez. Részletes információink vannak róla, általában távvezérelhető, és parancsokat küldhetünk neki anélkül, hogy fizikailag jelen kellene lennünk. Ha tehát otthon például internethez csatlakoztatott televíziót, távolról szabályozható hőmérsékletérzékelőket vagy Wi-Fi nyomtatót használ, akkor Ön is sikeresen alkalmazza az Internet of Things-t.
Az Internet of Things azonban soha nem látott méretű hálózatokat is képezhet. Például a dél-koreai Songdo üzleti negyed úgy döntött, hogy az Internet of Things-t implementálja a kiterjedt városi infrastruktúrába, amely lehetővé teszi az egyes rendszerek teljes jobb kezelését és irányítását. Itt az Internet of Things-be kapcsolódnak olyan érzékelő hálózatok is, amelyek folyamatosan ellenőrzik a zöldövezet állapotát, és lehetővé teszik a távkarbantartást. Nem kell azonban Dél-Koreába utaznunk, hogy elképzeljük az IoT felhasználásának méretét. Például a spanyol Santander város látogatói és lakosai letölthetnek egy mobilalkalmazást, amely több mint 10 ezer érzékelőre van csatlakoztatva. Egy pillanat alatt megtudhatják például az aktuális parkolási lehetőségeket a városban.
Az Internet of Things forradalma nagyjából 2016 óta masszívan zajlik, azonban az eszközök internetes hálózatra való csatlakoztatásának ötlete sokkal régebben létezik. Az első kísérletek már a 80-as évek elején megtörténtek. Az első internetes hálózatra csatlakoztatott eszközként egy Coca-Cola italautomata tekinthető, amelyet a Carnegie Mellon Egyetemen alakítottak át. Az automata több érzékelővel volt felszerelve, és lehetővé tette az italok aktuális állapotának és a belső hőmérsékletnek az átadását.
Az Internet of Things kifejezés szerzője Kevin Ashton, a MIT Auto-ID Center társalapítója, aki már 1999-ben beszélt az Internet of Things-ről. A századfordulón kezdték részletesebben megvitatni a fizikai eszközök internetes hálózatra való csatlakoztatási lehetőségeit, és olyan nagy IT-cégek, mint a Microsoft különféle megoldásokat javasoltak. Ma már az IoT önálló tudományággá válik, amely gyorsan növekszik és összetett kérdéseket foglalkozik, beleértve a biztonságot és magánélet védelmét is.
A folyamatos trendek egyértelműen igazolják, hogy a fogyasztói felhasználásra szánt IoT eszközök egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek. Az Internet of Things-t különféle módon használhatjuk otthonunkban. Néhány pillanat alatt csatlakoztathatjuk az internethez autónkat, szórakoztató elektronikánkat, okos eszközeinket a házi automatizáláshoz, de akár egészségügyi monitorokat, háztartási gépeket és más eszközöket is.
A távolról történő felügyelethez és vezérléshez népszerűen használják az intelligens otthonok rendszereit, amelyek lehetnek a kiterjedtebb infrastruktúra részei, de önállóan is működhetnek. A ház komplex irányításához fő routerrendszerek használatosak, amelyekhez később érzékelőket és rész eszközöket csatlakoztatnak.
Az intelligens otthon rendszeréhez így csatlakoztathatjuk az ablakok, világítás, fűtés szabályozását, az ablakok és ajtók zártságának ellenőrzését és hasonlókat. Nagy népszerűségnek örvendenek a hangvezérlők és az otthoni asszisztensek is, amelyeknek köszönhetően az egyes készülékek vezérlése egyszerű és intuitív. Az otthoni felhasználásnak jelenleg a legelterjedtebb hangasszisztensei az Amazon Echo és a Google Home. Ezek csatlakoznak az IoT hálózathoz, és lehetővé teszik a további csatlakoztatott eszközök vezérlését, az internethez való csatlakozás révén pedig válaszolni tudnak a kérdésekre és keresni az interneten.
Az internethez és az otthoni hálózathoz csatlakoztatható eszközöket egyre gyakrabban használják a fogyatékkal élők és más veszélyeztetett személyek segítésére. Például csatlakoztathatók az internethez implantátumok vagy kompenzációs segédeszközök, amelyek figyelmeztetnek a lehetséges kockázatokra, és szükség esetén segítséget hívnak. Az IoT-t sikeresen alkalmazzák otthoni diagnosztikában is, így ma már gyakori a vérnyomásmérők, személymérlegek vagy az alvás monitorok vezeték nélküli csatlakoztatása az internethez.
Az eszközök egymással való összekapcsolásának érdeklődése olyan jelenség, amely jelentős hatást gyakorol a háztartási gépek fejlődésére is. Az internethez csatlakoztatható készülékeket és eszközöket a fogyasztók modernnek és innovatívnak tartják, ezért a gyártók igyekeznek Wi-Fi modulokat integrálni még a legáltalánosabb eszközökbe is. Ma már vásárolhatunk hűtőszekrényt, kávéfőzőt, robotporszívót, mosógépet, sütőt vagy hűtőt, amely csatlakozik az otthoni hálózathoz. Mobiltelefonunkkal így beállíthatjuk a mosás időpontját, ellenőrizhetjük, hogy elfelejtettük-e kikapcsolni a sütőt, vagy megvizsgálhatjuk a kávé állapotát, és szükség esetén rögtön rendelhetjük meg. Mindezt néhány kattintással bárhonnan megtehetjük.
Számos IT biztonsági szakértő figyelmeztet arra, hogy az IoT eszközök jelenleg meglehetősen nagy biztonsági kockázatot jelentenek. Míg az otthoni hálózatok, számítógépek és mobilok védelme jó szinten van mind a szoftver, mind a hardver szempontjából, a hálózathoz csatlakoztatható eszközöknél ez nem mindig igaz.
A rosszul biztosított eszköz, amely csatlakozik egy jól védett hálózathoz, potenciális belépési pont lehet egy támadó számára. A probléma különösen abban rejlik, hogy ma már szinte bármilyen eszközt csatlakoztatunk az internethez, beleértve a legolcsóbb és no-name gyártóktól származó eszközöket is. Az ilyen készülékeknél nem várható el, hogy a fejlesztés során nagy figyelmet fordítottak volna a biztonságra, és hogy elérhetőek lennének a frissítések. Még a háztartási gépek, intelligens rendszerek és egyéb IoT eszközök használatakor is gondolni kell a biztonságra.

A kék fény körül számos egyszerűsítés és felesleges aggodalom keletkezett. A kék fény lefekvés előtt a leggyakrabban tárgyalt téma, de hatása nem korlátozódik pusztán az elalvásra. Tegyük sorrendbe a dolgokat, válasszuk szét a tényeket a mítoszoktól, és nézzük meg, mikor van értelme foglalkozni a hatásával, és mikor csak túlzott aggodalomról van szó.

A ransomware támadások ma már a leggyakoribb kiberveszélyek közé tartoznak, és már régóta nem csak a nagyvállalatokat érintik. Elég egy óvatlan kattintás, és máris elveszítheti a hozzáférést az adataihoz. Megmagyarázzuk, mi az a ransomware, hogyan működik, és miért célozzák meg a támadók egyre gyakrabban a mindennapi felhasználókat és kisebb vállalkozásokat.

Az internetkapcsolat ma már nem csak a sebesség kérdése, hanem a bizalomé is. A hálózatok egyre több eszközt, érzékeny adatot és szolgáltatást kezelnek, amelyek gyakorlatilag folyamatosan kommunikálnak egymással. Ezért jött létre a zero trust megközelítés, amely szerint semmi sem tekinthető automatikusan biztonságosnak. A cikk elmagyarázza, miért jött létre ez a modell, és hogyan nyilvánul meg észrevétlenül az internet mindennapi működésében.

Előfordulhat, hogy az akkumulátor élettartama gyorsabban csökken, mint azt az ember várná, még akkor is, ha a készüléket a nap folyamán különösebben nem terheli. Gyakran nem egy konkrét hiba okozza ezt, hanem apró hatások összessége, amelyek idővel összeadódnak. A cikkben elmagyarázzuk, mi van legnagyobb hatással az akkumulátor élettartamára, mikor történik meg a lemerülés tétlenség alatt, és miért válhat ez problémává, ami ahhoz vezethet, hogy a telefon nem bír ki egyetlen napot sem.

Az online csevegéseket ma gyakran mesterséges intelligencia kezeli, és a válaszok első pillantásra olyanok, mintha valódi embertől származnának. Ez különösen az ügyfélszolgálatoknál igaz, ahol a sebesség és folyamosság kulcsfontosságú. Megvizsgáljuk, hogyan ismerhetjük fel az AI-t a csevegésben, milyen jelek alapján különíthetjük el az embertől, és ahol a felismerés határa már nagyon vékony.

Az internetkapcsolat a repülőút alatt ma már nem kivétel, de még mindig nem működik úgy, ahogy otthon megszoktuk. A repülőn lévő Wi-Fi a használt technológiától, a repülőgép típusától és a hálózat terheltségétől függ, és a fizetett hozzáférés még mindig nem jelent gyors csatlakozást. A cikkben elmagyarázzuk, hogyan működik az internet a repülőn, miért lassú, és mikor lehet rá támaszkodni.