Mi történne, ha egy napra leállna az internet?

Képzelje el, hogy reggeli kávé mellett szeretne híreket ellenőrizni vagy vásárlást rendelni, de azt tapasztalja, hogy az internet nem működik. Újraindítja az útválasztót, de még mindig semmi. A mobiladatok sem elérhetők. Most mi lesz? Az egyetlen lehetőség, hogy valakinek telefonáljon vagy megcsengedje a szomszédokat, és megtudja, hogy nekik is ugyanez a problémájuk van. Amikor ugyanis az internet nagyobb léptékben kiesik, a Google sem lesz hasznos.

Pontosan egy ilyen pillanatban derülne ki, hogy mennyi hétköznapi tevékenység függ ma az internetkapcsolattól. És nem csak a hírekről, közösségi hálózatokról vagy streamingről lenne szó. Néhány percen belül a problémák a mindennapos szolgáltatásokra is átterjednének, melyek első pillantásra nem is tűnhetnék összefüggésben az internettel. Mi történne tehát, ha egy napra leállna az internet?

Le lehet egyáltalán kapcsolni az internetet?

Az internetnek nincs olyan központi kapcsolója, amivel az egész világot le lehetne kapcsolni. Határtalan számú különálló hálózatból áll, melyek összekapcsolódnak és különféle úton kerülnek az adatok cseréjére. Még akkor is, ha az infrastruktúra egy része leállna, a forgalmat általában el lehetne terelni másfelé.

Az internet teljes leválasztása egy egész országról azonban lehetséges. Az állam például elrendelheti a szolgáltatóknak, hogy hagyják abba a külföldi forgalom irányítását vagy kapcolják le a mobil adatokat. Ilyen helyzetek nem csak elméleti lehetőségek, múltbeli széles körű internetes leállásokat éltek át például Egyiptom, Mianmar vagy Banglades.

Hol érne minket a legnehezebb az áramszünet?

A nyílt internethez közvetlenül kötődő szolgáltatásoknál a problémák szinte azonnal jelentkeznének. Leállnának a weboldalak, az internetes üzenetküldők, online banki szolgáltatások, webshopok, felhőalkalmazások vagy videohívások. Mely területek szenvednének a legjobban?

Online kommunikáció és távoli munka

A közösségi hálózatok és a Messenger, WhatsApp, Signal, e-mail vagy videohívások típusú szolgáltatások eltűnnének először. Ha azonban a hagyományos mobilhálózat működőképes marad, az emberek telefont használnának a kommunikációra és SMS-ben tudnának kommunikálni. Pontosan ez a lényeges különbség az internetes áramszünet és a teljes távközlési áramszünet között.

Azoknak a cégeknek, amelyek távoli munkára épülnek, a hatás sokkal nagyobb lenne. Internet nélkül a VPN-ek, a felhőben lévő dokumentumok, videokonferenciák vagy a vállalati rendszerekbe történő bejelentkezés leállna. Néhány feladatot természetesen lokálisan is meg lehetne oldani, de az együttműködés jelentősen korlátozódna a közös adatok elérhetetlensége miatt.

Fizetések és online banki szolgáltatások

Az internetes és mobil banki szolgáltatások szinte azonnal leállnának. Nem tudna hozzáférni a fiókjához sem az alkalmazáson, sem a weboldalakon keresztül, és a szokásos online fizetési kapuk sem működnének.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok teljesen leállnának vagy hogy a pénz eltűnne a számlákról. A banki infrastruktúra saját elkülönítetett rendszereket is használ, így önmagában az internet nyilvános áramszünete nem állítaná le a számlavezetést vagy az összes banki műveletet.

Bonyolultabb lenne a helyzet a fizetési terminálokkal. Néhány kártyás fizetés bizonyos feltételek mellett offline is átmehet, de erre nem lehet mindenhol számítani. Az üzletek egy részében a kártyás fizetések leállnának, és a legbiztosabb lehetőség még mindig a készpénz maradna.

A bankautomaták sem lennének százszázalékos biztosíték. Néhány bank privát kommunikációs vonalakat használ, így az internet áramszünete nem állítaná le őket automatikusan. Másoknak azonban gondot jelenthetne a tranzakciók hitelesítése vagy a banki rendszerekkel való kommunikáció.

A készpénz felvételének sikeressége tehát az adott infrastruktúrától és a kimaradás mértékétől függene. Ha nincs készpénz nálad, és a bankautomaták nem működnek, még mindig meglátogathatod bank fizikai fiókját. Itt is azonban számítana, hogy mennyire lenne felkészülve egy ilyen helyzetre.

Üzletek és logisztika

Logikus, hogy a webshopok azonnal leállnának az új rendelések fogadásával. Viszont egy kőkereskedelem sem jelent automatikusan teljes körű működést. A pénztári rendszer, a raktári nyilvántartás, az árazás vagy a hűségprogramok ugyanis külső szerverekhez is csatlakozhatnak, így internet nélkül néhány bolt nem tudna minden szokásos szolgáltatást biztosítani.

Az alkalmazottak elveszítenék a hozzáférést az aktuális raktárkészletekhez, a rendelési rendszerhez vagy az áru elérhetőségének információihoz. Minden, amit általában online adatbázisok kezelnek, hirtelen manuálisan kellene ellenőrizni.

A logisztika hasonló módon működne. A már úton lévő csomagok természetesen nem állnának le, de olyan funkciók, mint a követés, az adatok cseréje a raktárak és a fuvarozók között vagy a rendelési állapotok frissítése bonyolulttá vagy teljesen leállna. Néhány vállalat manuális nyilvántartásra és szállításra térne át, ami azonban lassabb munkát és nagyobb hibalehetőséget jelentene.

Egészségügy és közszolgáltatások

A kórházaknak az internet áramszünete miatt nem szűnne meg az akut ellátás biztosítása. Az orvosok továbbra is tudnák ellátni a betegeket, és a belső rendszerek egy része lokálisan is működne, de problémák adódnának a külső kapcsolatra támaszkodó szolgáltatásokkal.

Ez például a betegek időpontfoglalásán, az eredmények munkakörök közötti továbbításán, egyes külső rendszerekbe való betekintésen vagy az egészségügyi intézmények közötti elektronikus kommunikáción jelentkezne. A adminisztráció egy részét ezért ideiglenesen manuálisan kellene megoldani, és néhány feladatot egyszerűen későbbre halasztanának.

Hasonló módon működnének az irodák és más közszolgáltatások is. Az online űrlapok, elektronikus azonosítók vagy digitális portálok elérhetetlenek lennének, de maguk az intézmények nem tűnnének el. Mindenhol, ahol léteznek fizikai pultok és lokális rendszerek, legalább korlátozott üzemmódban lehet folytatni a munkát.

Mi működne meglepően jól tovább?

Az egész napos internetes áramszünet gyorsan megmutatná, mennyire hozzászoktunk az online szolgáltatásokhoz. Ugyanakkor számos olyan rendszer is tovább működne, amelyek saját kommunikációs hálózatokat használnak, vagy képesek bizonyos ideig lokálisan is működni a nyilvános internetkapcsolat nélkül.

Közösségi közlekedés

Autóbuszok, villamosok és vonatok a menetrend szerint közlekedhetnének tovább, de az online járatkeresés, az aktuális késések információi, a mobil jegyek és bizonyos foglalási rendszerek nem működnének. A fuvarozók oldalán is adódnának bonyodalmak, például a néhány üzemirányítási rendszer vagy az információátadás terén.

A légiközlekedés hasonló helyzetben van. A légiforgalmi irányítás saját specializált kommunikációs rendszerekkel dolgozik, így a nyilvános internet áramszünete nem jelentené az összes járat leállítását. Jelentősebb problémák inkább az utasok lebonyolítása, a foglalások, az információs rendszerek vagy a légitársaságok üzemeltetési tervezése során fordulnának elő.

Elektromosság és víz

Sem az elektromos hálózat, sem a vízellátás nem a mindennapos webes böngészéshez használt nyilvános interneten keresztül működik. Ezért az internet áramszünete automatikusan nem okozna áramkimaradást vagy a vízellátás leállását. Az energiaszektor és a vízgazdálkodás saját vezérlő- és kommunikációs rendszereket használ, amelyek alapvető üzemük folytatását biztosítják anélkül, hogy a szokásos internetkapcsolat elérhető lenne.

Az áramszünet azonban például a távoli felügyelet, bizonyos adatok továbbítása vagy a külső beszállítókkal való kommunikáció hatékonysága terén jelenhetne meg. Minél tovább tartana, annál inkább komplikálná a normál üzemeltetést és a koordinációt.

Mentőszolgálatok

A tűzoltók, a rendőrség vagy az egészségügyi mentők is saját kommunikációs módszereket alkalmaznak, és nem kizárólag a nyilvános internetre támaszkodnak. A sürgősségi segítség tehát az internet áramszünete miatt nem szűnne meg.

Azonban bonyolítaná az online csatlakozáshoz kapcsolódó szolgáltatások használatát is, például bizonyos külső adatbázisok elérését, az adatok megosztását vagy további támogatói kommunikációt. Az igazi különbség akkor jelentkezne, ha az interneten kívül a mobilhálózat vagy az elektromosság is kiesne. Akkor ezeknek a szolgáltatásoknak a működése sokkal súlyosabb zavart szenvedne.

Egy nap internet nélkül nem állítaná le a világot

Az egész napos kimaradás nem jelentené a teljes összeomlást. Az elektromosság, a víz, a közlekedés vagy a mentőszolgálatok a legtöbb esetben tovább működnének, bár bizonyos komplikációkkal. Sokkal nagyobb káosz következhetne a kapcsolat visszaállítása után, amikor szükséges lenne a küldés alatt nem levő adatok betöltése, a várakozó tranzakciók feldolgozása, a rendszerek szinkronizálása és mindannak megoldása, ami a nap folyamán felhalmozódott.

Egy nap internet nélkül leginkább arra emlékeztetne, hogy mennyi mindennapos dolgot tartunk ma már annyira természetesnek, pusztán azért, mert folyamatosan online vagyunk.

Gyakran ismételt kérdések

Működne a GPS-navigáció internet nélkül?

Igen, a telefon a műholdak segítségével internetkapcsolat nélkül is képes meghatározni a pozícióját. Problémát jelentene a térképek betöltése, az útvonalak keresése és az aktuális közlekedési információk elérése. Ha azonban előre le van töltve a térkép, az offline is használható.

Lehetne internet nélkül rádiót hallgatni vagy tévét nézni?

A hagyományos rádió- és televíziós műsorszórás továbbra is működne, mivel nem függ a nyilvános interneten. A televíziós szolgáltatásoknál azonban attól függ, hogy milyen módon történik a vétel. Ezzel szemben az internetes rádiók és a streaming szolgáltatások elérhetetlenek lennének.

Hogyan készüljünk fel egy hosszabb internet-kimaradásra?

Átlagos háztartások számára érdemes tárolni a fontos telefonos elérhetőségeket, előre letölteni offline térképeket, és kisebb készpénz tartalékot fenntartani. Nem kell felkészülni katasztrófára, inkább arról van szó, hogy elérhetetlenné váló applikációk miatt ne veszítsünk el olyan információkat, amelyekre szükségünk lehet.