A Google a Kairos Powerrel kötött együttműködést, és azt tervezi, hogy adatközpontjait kis moduláris reaktorokkal fogja üzemeltetni. A cél a 2030-ig 500 MW kibocsátásmentes energia biztosítása. Az ambiciózus terv technikai és társadalmi kihívásokkal egyaránt szembesül.
Abban az időben, amikor az adatközpontok és a mesterséges intelligencia energiaigénye rohamosan növekszik, a technológiai óriásvállalatok alternatív energiaforrásokat keresnek. A Google merész lépést tett, és megállapodást kötött a Kairos Power startup céggel, hogy hét kis moduláris reaktort építsenek, amelyek az adatközpontjait fogják üzemeltetni. A lépés azt ígéri, hogy körülbelül 500 megawatt kibocsátásmentes villamos energiát ad a hálózathoz.
A Google együttműködése a Kairos Power-rel nem egyedülálló. Más technológiai cégek, mint például a Microsoft és az Amazon, szintén az atomenergia felé fordulnak. A Microsoft megállapodást kötött a Constellation Energy céggel a Three Mile Island reaktor újraindítására.
Az Amazon ezzel szemben közvetlenül egy atomerőműhöz csatlakozó hyperscale adatközpont építését tervezi Pennsylvaniában. Az atomenergia így egyre inkább megbízható és kibocsátásmentes forrásként jelenik meg az energiai igényes adatközpontok számára.
A Kairos Power az új generációs startupok közé tartozik, amelyek a kis moduláris reaktorokra (SMR) összpontosítanak. A reaktorok ígérete szerint alacsonyabb költségek és gyorsabb építés lehetséges a hagyományos atomerőművekkel szemben.
A Kairos még egy lépéssel tovább megy, és a reaktor hűtésére víz helyett lítium-fluorid és berillium-olvadéksókat használ. Az innovatív megközelítés ugyan megszerezte a szabályozóknak az engedélyét, de ugyanakkor technológiai kihívások elé állít.
Az SMR gazdasági oldalát a gyakorlatban még nem igazolták, és az olvadéksók használata eltér a vízhűtéses reaktorok évtizedes tapasztalataitól. Jelentős akadály a közvélemény is.
Bár az atomenergia támogatása növekszik, továbbra is van egy jelentős rész a lakosságban, amely ellenzi annak használatát. A Google arra számít, hogy az új erőművek üzemképesek lesznek az évtized végére. A Kairos Power eredetileg a 2030-as évek elejére tervezte a kereskedelmi üzem indítását, így a 2030-as határidő ambiciózusnak tűnik.
Ezenkívül a Kairos versenyt folytat a fúziós startupokkal, amelyek szintén igyekeznek kereskedelmi erőműveket indítani 2035-ig. Hogy a Google-nak és a Kairos Power-nek sikerül-e leküzdeni ezeket az akadályokat és megvalósítani az atomenergiával működő adatközpontjaik vízióját, csak az idő fogja eldönteni.
A digitális identitás a modern társadalom elengedhetetlen részévé válik. Mit árul el rólunk? Hogyan működik ma, és hogyan nézhet ki a jövőben? A blokklánctól a virtuális személyin át – nézzük meg a technológiákat, amelyek megváltoztatják, hogyan azonosítjuk magunkat és védjük a magánéletünket.
Az internet megváltoztatta a szeretet és barátság keresésének módját. A Tindertől az Instagramig az embereket képernyőn keresztül köti össze, de kihívásokat és kockázatokat is jelent, beleértve a felszínes kapcsolatokat vagy hamis profilokat. Közösen felfedezzük, hogyan változtatják meg az online világ kapcsolatainkat, mit adnak és mit vesznek el tőlünk, és azt is megnézzük, mit hoz a jövő a virtuális valósággal.
Miért értékesebbek az adatok, mint az arany? Minden kattintás és kedvelés nyom, amelyet olyan cégek, mint a Google vagy a Meta kihasználnak és pénzt keresnek rajta. Ismerje meg, hogyan használja az internetes gazdaság az Ön adatait reklámokhoz, személyre szabáshoz, sőt manipulációhoz.
A digitális nomád lét már nem csak a kalandvágyók kiváltsága, hanem egy jelenség, amely megváltoztatja a munkaerőpiacot és a turizmust is. Hogyan tették lehetővé a technológiák, hogy bárhonnan dolgozhassunk a világon? Mit nyújt a cégeknek és a munkavállalóknak? Milyen kihívásokat és árnyoldalakat rejt ez az életstílus?
A négylábú robotok – a jövő négylábú segítői – már nem csak sci-fi. Felügyelik az építkezéseket, képesek feltérképezni a veszélyes környezetet, és egyszer talán még kávét is hoznak nekünk. Azonban a fejlődéssel új kérdések is felmerülnek: mennyire bízhatunk ezekben a gépekben? És hol találnak helyet a háztartásoktól a nehéz terepekig? Nézzük meg, mit tudnak ma a robotok, mint például a Kawasaki CORLEO.
A Bluetooth 5.3 javításokat hozott az IoT eszközök számára, mint például az okosórák vagy érzékelők. Alacsonyabb késleltetést, nagyobb energiahatékonyságot és jobb kapcsolatstabilitást nyújt. Azonban nem önmagában áll, mellette ott van a közeli rokona, a Bluetooth 5.4 és a készülő Bluetooth 6.0. Nézzük meg, hogyan különbözik az előző verzióktól és mi várható a jövőben.