▾A Google a reaktorokkal tervezi az AI működtetését
A Google a Kairos Powerrel kötött együttműködést, és azt tervezi, hogy adatközpontjait kis moduláris reaktorokkal fogja üzemeltetni. A cél a 2030-ig 500 MW kibocsátásmentes energia biztosítása. Az ambiciózus terv technikai és társadalmi kihívásokkal egyaránt szembesül.
Abban az időben, amikor az adatközpontok és a mesterséges intelligencia energiaigénye rohamosan növekszik, a technológiai óriásvállalatok alternatív energiaforrásokat keresnek. A Google merész lépést tett, és megállapodást kötött a Kairos Power startup céggel, hogy hét kis moduláris reaktort építsenek, amelyek az adatközpontjait fogják üzemeltetni. A lépés azt ígéri, hogy körülbelül 500 megawatt kibocsátásmentes villamos energiát ad a hálózathoz.
Atomerőmű: Az adatközpontok új reménye?
A Google együttműködése a Kairos Power-rel nem egyedülálló. Más technológiai cégek, mint például a Microsoft és az Amazon, szintén az atomenergia felé fordulnak. A Microsoft megállapodást kötött a Constellation Energy céggel a Three Mile Island reaktor újraindítására.
Az Amazon ezzel szemben közvetlenül egy atomerőműhöz csatlakozó hyperscale adatközpont építését tervezi Pennsylvaniában. Az atomenergia így egyre inkább megbízható és kibocsátásmentes forrásként jelenik meg az energiai igényes adatközpontok számára.
Kihívások és akadályok az atomenergiás jövő felé vezető úton
A Kairos Power az új generációs startupok közé tartozik, amelyek a kis moduláris reaktorokra (SMR) összpontosítanak. A reaktorok ígérete szerint alacsonyabb költségek és gyorsabb építés lehetséges a hagyományos atomerőművekkel szemben.
A Kairos még egy lépéssel tovább megy, és a reaktor hűtésére víz helyett lítium-fluorid és berillium-olvadéksókat használ. Az innovatív megközelítés ugyan megszerezte a szabályozóknak az engedélyét, de ugyanakkor technológiai kihívások elé állít.
A Google 2030-ra szeretné befejezni az építést
Az SMR gazdasági oldalát a gyakorlatban még nem igazolták, és az olvadéksók használata eltér a vízhűtéses reaktorok évtizedes tapasztalataitól. Jelentős akadály a közvélemény is.
Bár az atomenergia támogatása növekszik, továbbra is van egy jelentős rész a lakosságban, amely ellenzi annak használatát. A Google arra számít, hogy az új erőművek üzemképesek lesznek az évtized végére. A Kairos Power eredetileg a 2030-as évek elejére tervezte a kereskedelmi üzem indítását, így a 2030-as határidő ambiciózusnak tűnik.
Ezenkívül a Kairos versenyt folytat a fúziós startupokkal, amelyek szintén igyekeznek kereskedelmi erőműveket indítani 2035-ig. Hogy a Google-nak és a Kairos Power-nek sikerül-e leküzdeni ezeket az akadályokat és megvalósítani az atomenergiával működő adatközpontjaik vízióját, csak az idő fogja eldönteni.
Valóban anonim a böngészési mód? Ki látja még mindig, mit csinál
Azt hiszi, hogy az anonim mód az interneten elrejti Önt mindenki elől? Valójában kicsit másként működik. Elmagyarázzuk, mit is tesz valójában, mikor van értelme használni, ki láthatja továbbra is az Ön tevékenységét, és hogy visszakereshető-e a történelem anonim módban.
Miért hallucinál az AI? Egy pillantás a nyelvi modellek kulisszái mögé
Az AI képes szinte minden kérdésre pillanatok alatt válaszolni. Néha azonban magabiztosan közöl olyan információt is, ami nem igaz. Miért történik ez, és mik azok az úgynevezett AI hallucinációk? A cikkben elmagyarázzuk, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek, miért hoznak néha valótlan válaszokat, és hogyan próbálják a fejlesztők fokozatosan korlátozni ezt a problémát.
Mi az a CDN és miért másolódik az internetes tartalom világszerte
Minden megtekintett videó, fotó vagy weboldal mögött egy CDN nevű technológia áll. Ezt használják a streaming szolgáltatások, a közösségi hálózatok és a szokásos webhelyek is, bár sok ember soha nem hallott róla. A cikkben elmagyarázzuk, mit jelent ez a rövidítés, hogyan működik, miért tárolják az internetes tartalmat különböző helyeken világszerte, és miért nehéz ma elképzelni az internetet nélküle.
Ki örökli a fotóit, e-mailjeit és fiókjait? A digitális örökséggel kevesen foglalkoznak
Amikor az örökségről beszélünk, a legtöbb ember házra, autóra vagy pénzre gondol. Azonban magunk után hagyunk ezeket is: fotók ezreit, e-maileket, közösségi média fiókokat vagy a felhőben tárolt adatokat. Mi történik ezekkel halálunk után, és ki férhet hozzájuk? A cikkben megnézzük, hogyan működik a digitális örökség, miért lehetnek a hátrahagyottaknak gondjaik az adatokkal, és hogyan tehetünk rendet az online nyomaink között már ma.
Hogyan is folyik az internet valójában? Hajszál vékony szálak, amelyek összekötik a kontinenseket
Az a képzet, hogy az internet főként a levegőben áramlik, mítosz. Az egész technológiai világ a tengeri homokban lévő nehéz hardverre épül. A cikkben megvizsgáljuk a tengeralatti kábelek technológiáját. Megtudhatja, hogyan működnek az optikai szálak, mit jelent azok hajókról való lefektetése, és hogyan váltak az óceánok mélyei geopolitikai harctérré.
Miért aggódunk az előfizetési fáradtság miatt, avagy hogyan állíthatjuk meg a pénz eltűnését 4 lépésben
Mennyi pénz távozik havonta a számládról online szolgáltatásokra? A folyamatos fizetések modellje gyakran kimeríti az embereket, mivel rengeteg apró összeg tűnik el a pénztárcából, amelyek fokozatosan váratlanul magas összegekké gyűlnek össze. A szövegben a 2026-os friss adatokra támaszkodunk, megmutatjuk a szakadékot a becsléseink és a valóság között, és négy konkrét lépést kínálunk annak érdekében, hogy nagyobb kontroll alatt tarthassuk a kiadásainkat.