A számítástechnikai kapacitás hiánya akadályozza a mesterséges intelligencia fejlődését. Az OpenAI új termékek, például a vizuális felismeréssel ellátott továbbfejlesztett ChatGPT, valamint a DALL-E és Sora új verzióinak fejlesztése során problémákkal küzd. Az AI modellek növekvő bonyolultsága óriási számítási kapacitást igényel, ami lelassítja az innovációt és az új funkciók piacra dobását.

Növekszik a mesterséges intelligencia népszerűsége, és egyre több területen jelenik meg életünkben. Azonban a gyors fejlődés ellenére úgy tűnik, hogy ez a technológiai csoda is saját határaiba ütközik. A számítástechnikai kapacitás hiánya akadállyá válik, és megakadályozza a fejlesztőket új eszközök kidolgozásában.
A komplex mesterséges intelligencia modellek képzése és üzemeltetése hatalmas számítási kapacitást igényel. Ezeknek a modelleknek a növekvő bonyolultsága, amelyek egyre valósághűbb szövegeket, képeket és videókat képesek generálni, a nagy teljesítményű számítógépek és speciális hardverek fogyasztásának növekedésével jár.
Az OpenAI, az AI egyik vezető vállalata, nyíltan elismerte, hogy a számítástechnikai kapacitáshiány az egyik fő tényező, amely lassítja az új termékek fejlesztését és bevezetését. Az eredetileg ígért továbbfejlesztett ChatGPT beszélgetési funkció, a Vizuális Felismerés, Advanced Voice Mode néven, így határozatlan időre elhalasztásra kerül.
Az OpenAI további termékeinek, mint a DALL-E képalkotó generátornak és a Sora videó generátornak a fejlesztése sem zajlik problémamentesen. A vállalat még nem jelentette be az új DALL-E verzió kiadásának dátumát. A Sora, amely technikai problémákkal és más rendszerek versenyével néz szembe, szintén késik.
Az ok ismét a számítástechnikai kapacitáshiány és a modellek további fejlesztésének szükségessége. Az OpenAI már tervezi új adatközpontok építését, de itt is problémákba ütközik. Az anyagi források hiánya mellett az ökológia is szerepet játszik a fejlesztésben. A tudósok ugyanis egyre inkább rámutatnak, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben hozzájárul az ökológiai lábnyom növekedéséhez.

A mindennapi online tevékenységek valós energiaigénnyel bírnak, amelyek összeadódva gyorsan növekszenek. A cikkben megvizsgáljuk, mit jelent a digitális szénlábnyom, mennyi energiát igényel az internet általános használata, és mely tevékenységek terhelik leginkább a környezetet. Külön figyelmet érdemelnek azok a területek, ahol a fogyasztás a leggyorsabban nő, és a hatás nem látható az első pillantásra.

A kék fény körül számos egyszerűsítés és felesleges aggodalom keletkezett. A kék fény lefekvés előtt a leggyakrabban tárgyalt téma, de hatása nem korlátozódik pusztán az elalvásra. Tegyük sorrendbe a dolgokat, válasszuk szét a tényeket a mítoszoktól, és nézzük meg, mikor van értelme foglalkozni a hatásával, és mikor csak túlzott aggodalomról van szó.

A ransomware támadások ma már a leggyakoribb kiberveszélyek közé tartoznak, és már régóta nem csak a nagyvállalatokat érintik. Elég egy óvatlan kattintás, és máris elveszítheti a hozzáférést az adataihoz. Megmagyarázzuk, mi az a ransomware, hogyan működik, és miért célozzák meg a támadók egyre gyakrabban a mindennapi felhasználókat és kisebb vállalkozásokat.

Az internetkapcsolat ma már nem csak a sebesség kérdése, hanem a bizalomé is. A hálózatok egyre több eszközt, érzékeny adatot és szolgáltatást kezelnek, amelyek gyakorlatilag folyamatosan kommunikálnak egymással. Ezért jött létre a zero trust megközelítés, amely szerint semmi sem tekinthető automatikusan biztonságosnak. A cikk elmagyarázza, miért jött létre ez a modell, és hogyan nyilvánul meg észrevétlenül az internet mindennapi működésében.

Előfordulhat, hogy az akkumulátor élettartama gyorsabban csökken, mint azt az ember várná, még akkor is, ha a készüléket a nap folyamán különösebben nem terheli. Gyakran nem egy konkrét hiba okozza ezt, hanem apró hatások összessége, amelyek idővel összeadódnak. A cikkben elmagyarázzuk, mi van legnagyobb hatással az akkumulátor élettartamára, mikor történik meg a lemerülés tétlenség alatt, és miért válhat ez problémává, ami ahhoz vezethet, hogy a telefon nem bír ki egyetlen napot sem.

Az online csevegéseket ma gyakran mesterséges intelligencia kezeli, és a válaszok első pillantásra olyanok, mintha valódi embertől származnának. Ez különösen az ügyfélszolgálatoknál igaz, ahol a sebesség és folyamosság kulcsfontosságú. Megvizsgáljuk, hogyan ismerhetjük fel az AI-t a csevegésben, milyen jelek alapján különíthetjük el az embertől, és ahol a felismerés határa már nagyon vékony.