A négylábú robotok – a jövő négylábú segítői – már nem csak sci-fi. Felügyelik az építkezéseket, képesek feltérképezni a veszélyes környezetet, és egyszer talán még kávét is hoznak nekünk. Azonban a fejlődéssel új kérdések is felmerülnek: mennyire bízhatunk ezekben a gépekben? És hol találnak helyet a háztartásoktól a nehéz terepekig? Nézzük meg, mit tudnak ma a robotok, mint például a Kawasaki CORLEO.

A négylábú robotok – olyan gépek, amelyek állatokként mozognak, miközben csúcstechnológiát hordoznak – már régóta nem csak sci-fi álom. Hamarosan láthatjuk őket az építkezéseken, a nehéz terepeken vagy akár a háztartásokban is, ahol segíthetnek a rutinfeladatokban. Meddig tolhatjuk el ezen gépek autonómiáját? És hol lehetnek hasznosak a jövőben?
Olyan helyeken, ahol minden lépés potenciálisan veszélyes – például aknázott területeken – a négylábú robotok elkezdtek szerepet találni a biztonsági és védelmi műveletekben. Olyan gépek, mint a Talon vagy a Dragon Runner, szenzorok és kamerák segítségével segítenek azonosítani a robbanóanyagokat és biztonságosan lokalizálni azokat.
A külön tevékenységek mellett együttműködésben is képesek dolgozni – például olyan rendszerekben, melyek drónokat kombinálnak földi robotokkal. Az ilyen kombinációk új generációs gépeket képviselnek, amelyek extrém nehéz környezetben dolgoznak, ahol az ember számára nagy a kockázat.
Néhány modell, mint a Vision-60 vagy a Thermonator, kísérletileg teszteli az aktív védekezési funkciókat is. Fejlődésük azonban érzékeny kérdéseket is felvet: hol végződik a technikai segédlet és hol kezdődik az autonóm döntéshozatal az erő alkalmazásáról? Hogyan biztosítható, hogy a technológia az emberek teljes ellenőrzése alatt maradjon?
A robot, mint például a Spot, amelyet a francia hadsereg tesztelt gyakorlatokon, azt mutatja a potenciált a kutatás biztosításában anélkül, hogy közvetlen veszélyt jelentene az emberre. Ezzel azonban sürgető vita is felmerül, mit tehetnek (vagy tehetnek) ezek az eszközök önállóan, és ki lesz a felelős, ha hiba történt.

A polgári szektorban új lehetőségeket fedeznek fel a négylábú robotok felhasználására – építkezéseken és háztartásokban. A legismertebb példa a Spot a Boston Dynamics-től, egy négylábú robot, amely 1,6 m/s sebességgel mozog, önállóan tölt és a moduláris konstrukció révén érzékelőket vagy akár robotkart is hordozhat.
Spott-ot már tesztelték pilot projektekben építkezéseken, ahol a munkálatok haladását figyelte, vagy mentési küldetések során, ahol veszélyes területeket térképezett fel – mint fáradhatatlan asszisztens, aki valós időben gyűjti az adatokat és figyeli az eseményeket.
És mi a helyzet az otthonokkal? Itt nyílik meg az „AI háziállatok” fejezete. Képzeljünk el egy robotot, amely nemcsak a parancsokra reagál, hanem a generatív mesterséges intelligencia révén érti a gesztusainkat és képes tanulni a környezettől. Olyan cégek, mint a Samsung már kísérleteznek különféle robotokkal, amelyek erre képesek lennének.
A legismertebb a Ballie robot, egy golyó kerekeken, amely figyeli az eseményeket az otthonban és képes kommunikálni az okos eszközökkel. Bár Ballie nem négylábú, megmutatja az irányt, amely felé a házi robotok fejlődnek – a természetes interakció és a társ szerepébe.
A jövőben lehetnek négylábú robotok puha nejlon borítással, amelyek biztonságosak a gyermekek és idősek számára, és képesek kávét hozni vagy házat őrizni.

Ha valami igazán futurisztikusra vágysz, akkor itt van a Kawasaki CORLEO, amelyet az Osaka-Kansai Expo 2025-ön mutattak be. Ez a „robotló” úgy van tervezve, hogy ember vezesse, mint egy motorkerékpárt, miközben négy lábon mozog az állatok eleganciájával.
150 cm³-es hidrogénmotor hajtja, amely csak vízgőzt bocsát ki, így környezetbarát alternatíva a hagyományos járművekkel szemben. Minden láb ízületes mechanizmussal és gumírozott „patákkal” rendelkezik, amelyek stabilitást biztosítanak a füvön, sziklákon vagy kavicson.
CORLEO testmozgással irányítható – az érzékelők a kormányon és a kengyelen érzékelik a test súlypontját, így a vezetés intuitív, mintha valóban lovagolnánk. A gép a természet által inspirált – a farkas agresszivitásából, a szarvas ügyességéből és a párduc gyorsaságából – és a mesterséges intelligenciának köszönhetően képes elemezni a terepet és valós időben tervezni a mozgásokat.
Éjszaka még fényjelek vetítésére is képes, hogy a lovas lássa, merre tart a robot. Bár egyelőre csak prototípus, a Kawasaki 2050-re látja benne a mobilitás jövőképét.

A négylábú robotok bár lenyűgözőek, a fejlesztésük komoly kihívás. Az jelenlegi modellek, mint a Spot, részleges autonómiát alkalmaznak, de még mindig szükség van emberi felügyeletre. A technológiai társaságok célja azonban a teljesen autonóm gépek létrehozása, amelyek önmaguk döntenek.
Nagy akadály az akkumulátor élettartama – a mai robotok 90-180 percig működnek, de a kutatók egy heti önállóságról álmodnak. Emellett ott van az ár is. Spot 74 500 dollárba kerül, ami nem épp apró összeg. Egyes becslések szerint a jövőben az ár 10 000 dollár alá csökkenthető lehet.
A kitűzött célok elérésének kulcsa a mesterséges intelligencia fejlődése. A generatív AI már ma lehetővé teszi a robotok természetes nyelven történő programozását – kódolás helyett elég azt mondani: „Gyere, ellenőrizd a garázst!” A prediktív AI pedig elősegíti a meghibásodások előrejelzését, ami csökkenti a karbantartási költségeket.
A robotok növekvő autonómiájával fontos kérdések merülnek fel. Hogyan biztosítható, hogy ezen gépek döntéshozatali folyamatai az emberi irányítás alatt maradjanak? Ki lenne felelős, ha a technológia meghibásodik – a fejlesztő, a felhasználó vagy az egész rendszer? Továbbá a polgári környezetben is meg kell oldani, hogyan védjük a magánéletet, ha a robotok interakcióba lépnek az emberekkel és adatokat gyűjtenek az otthonokból. Ezért a törvényi kereteknek lépést kell tartani a technológiai fejlődéssel.
Másik dilemma a társadalmi elfogadás. Az emberek szeretik a kutyáikat és macskáikat, de készek lesznek élő háziállatukat robotikaira cserélni? Mi a helyzet azzal az érzéssel, hogy egy gép figyel, amely úgy néz ki, mint egy Terminátor? Az olyan cégek, mint a Boston Dynamics, ezt pontosan tudják, és igyekeznek a designt, például puha burkolattal vagy barátságos mozgásokkal, úgy alakítani, hogy kellemesebbek és aranyosabbak legyenek.
A négylábú robotok a sci-fi és a valóság határán állnak. Akár társak, felfedezők vagy asszisztensek lesznek a nehéz környezetben, egy dolog biztos: a négylábú gépek már nemcsak a jövőt jelentik – itt vannak és megváltoztatják a minket körülvevő világot.

Elég, ha a telefont a terminálhoz érinti, és pillanatok alatt kifizetik. Az NFC technológia azonban ennél sokkal többet tud. Elmagyarázzuk, mi az NFC és hogyan működik, mi történik a mobil NFC kifizetéseknél, mire másra használhatja, és hogyan áll a biztonság. Megmutatjuk azt is, mik azok az NFC címkék, és hogyan könnyíthetik meg néhány mindennapi feladatot.

Mi lenne, ha egész napos internetkimaradás történne? Azonnali társadalmi összeomlás ugyan nem következne be, de a mindennapi működés gyorsan bonyolulttá válna, mert a mai világ jobban függ az internettől, mint ahogy gyakran észleljük. Mely szolgáltatások állnának le elsőként és mi történne például a fizetésekkel, közlekedéssel vagy munkával?

WPA, WPA2, WPA3, AES vagy TKIP? A Wi-Fi biztonsági beállítások első pillantásra feleslegesen bonyolultnak tűnhetnek. De ha tudja, mit jelentenek az egyes rövidítések, valójában elég egyszerű. Ezért elmagyarázzuk, hogy mik a különbségek közöttük, és melyik a legjobb választás ma. Tanácsot adunk arra is, milyen beállítást válasszon, ha régebbi eszközei vannak otthon, amelyek nem támogatják a legfrissebb szabványt.

Azt hiszi, hogy az anonim mód az interneten elrejti Önt mindenki elől? Valójában kicsit másként működik. Elmagyarázzuk, mit is tesz valójában, mikor van értelme használni, ki láthatja továbbra is az Ön tevékenységét, és hogy visszakereshető-e a történelem anonim módban.

Az AI képes szinte minden kérdésre pillanatok alatt válaszolni. Néha azonban magabiztosan közöl olyan információt is, ami nem igaz. Miért történik ez, és mik azok az úgynevezett AI hallucinációk? A cikkben elmagyarázzuk, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek, miért hoznak néha valótlan válaszokat, és hogyan próbálják a fejlesztők fokozatosan korlátozni ezt a problémát.

Minden megtekintett videó, fotó vagy weboldal mögött egy CDN nevű technológia áll. Ezt használják a streaming szolgáltatások, a közösségi hálózatok és a szokásos webhelyek is, bár sok ember soha nem hallott róla. A cikkben elmagyarázzuk, mit jelent ez a rövidítés, hogyan működik, miért tárolják az internetes tartalmat különböző helyeken világszerte, és miért nehéz ma elképzelni az internetet nélküle.