Ha számítógépet szeretne csatlakoztatni az internethez vagy otthoni hálózathoz kábellel, két lehetősége van. Vagy megvásárol egy kész kábelt a kívánt hosszúsággal és csatlakozókkal, vagy maga készíti el. Az otthoni hálózati kábel készítése különösen szükséges abban az esetben, ha egy szűk nyíláson kell áthúzni, amelybe a csatlakozó nem fér el. A csatlakozót általában csak akkor lehet felszerelni, miután a kábelt áthúzták a kis nyíláson. Olvassa el, hogyan készíthet ilyen kábelt, és hogyan javíthatja a meglévőt.

A saját készítésű hálózati kábel előnye a teljes variabilitásban rejlik. Ön dönti el, milyen hosszú legyen a kábel, milyen tulajdonságai és paraméterei legyenek, és milyen típusú csatlakozókat szerel rá. Ezért fontos tudni, milyen típusú kábelek (úgynevezett sodort érpárok) léteznek, milyen paraméterek és tulajdonságok alapján oszlanak meg, és mik a tulajdonságaik. Nézzük meg közelebbről a különböző kritériumok szerinti felosztást.
A hálózati csatlakozás kapcsán gyakran beszélnek az UTP kábelekről. Azonban találkozhat más típusokkal is, leggyakrabban FTP és STP kábelekkel. Mit jelentenek ezek a rövidítések valójában?
A standard sodort érpárok (Twisted Pair), amelyeket a legtöbb alkalmazásban használnak, UTP néven ismertek. Ezek olyan kábelek, amelyek semmilyen további árnyékolást (Unscreened) nem tartalmaznak. Az otthoni kábelkészítés során a legkönnyebben dolgozhat velük, mert a további árnyékolás nem zavarja, így a gyártást nagyobb tapasztalat nélkül is meg tudja oldani.
Az FTP és STP kábelek árnyékoltak. Az FTP esetében az egész kábel árnyékolva van. Gyakorlatilag egy alap UTP kábelről van szó, amelyet egy alumínium fólia árnyékolással egészítenek ki, amelyet a fő burkolat alá helyeznek. Az ilyen típusú kábeleket 10GBaseT alkalmazásokban használják. Vannak továbbá STP kábelek is, amelyek teljes árnyékolással rendelkeznek. Ha otthoni használatra szeretne hálózati kábelt készíteni, általában elegendő lesz egy standard olcsó UTP kábel.
Megfelelő kábel kiválasztásakor figyeljen arra is, hogy melyik kategóriába tartozik a szerkezeti kábelezési elemek értékelése során. Léteznek Cat3-tól Cat8-ig terjedő kategóriák. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb kategóriába tartozik egy kábel, annál nagyobb átvitel sebessége és szélessávja.
Például a legalacsonyabb kategóriájú Cat3 kábeleket ma már csak telefonos hálózatokhoz használják, maximális átviteli sebességük mindössze 10 Mb/s volt. A legelterjedtebb kategória a cat5e, amely 1 gigabit/s átviteli sebességet biztosít, garantálva a működést minden szabványos protokollon.
Fokozatosan egyre inkább előtérbe kerülnek a magasabb kategóriák, különösen a Cat6 és Cat7a. Ha olyan kábelt szeretne rendelkezésre állni, amely problémamentesen használható lesz még néhány év múlva is, és megfelel a pillanatnyi szabványoknak, válasszon magasabb kategóriájú kábelezést.
A hálózati kábelek további különbséget mutatnak a mag típusát illetően. Házi UTP kábel készítéséhez használhat drótos vagy sodrott vezeték magú kábelt. A drót különösen a vízszintes vezetéshez alkalmas. Csak rézből készült típusokat válasszon. A CCA jelzésű kábelek alumíniumból készülnek, kevésbé jó minőségűek és nagyobb csillapítást okoznak.
A sodrott vezeték magú kábeleket elsősorban összekötőként használják, és nem alkalmasak nagyobb távolságok vezetésére. Az egyes vezetékek sodrott drótokból készülnek, amelyek rézszálakból állnak. A sodrott kábelek hajlékonyak és alkalmasak mozgó bemenetekre.
Ha már kiválasztotta a megfelelő kábelt, itt az ideje a RJ-45 csatlakozók felszerelésére. Ehhez úgynevezett krimpelő fogókat használunk, amelyek a csatlakozót a kábelhez sajtolják és szilárdan rögzítik. A piacon már néhány száz korona áron elérhetők krimpelő fogók, ha gyakrabban tervez hálózati kábeleket készíteni, érdemes befektetni a drágább, masszívabb fogókba.

Távolítsa el a szigetelést, és rendezze a vezetékeket színek szerint. Nálunk a hálózati kábelek jellemzően az T568A szabvány szerint kapcsolódnak, amelyben a vezetékek sorrendje a következő:

Zöld-fehér – zöld – narancs-fehér – kék – kék-fehér – narancs – barna-fehér – barna

Van két típusú bekötés – egyenes és keresztirányú. Egyenes bekötés esetén a kábel mindkét végén azonos módon van csatlakoztatva. Két számítógép csatlakoztatásához keresztirányú bekötést alkalmaznak, ahol néhány vezeték keresztezve van (közvetlenül két eszköz összekapcsolására szolgál switch vagy router használata nélkül). A legtöbb hálózati eszköz képes felismerni, milyen típusú kábel lett csatlakoztatva, így megszűnik a döntési probléma az egyenes és keresztbekötés között.
Rendezze a vezetékeket színek szerint, és rövidítse le őket a csatlakozóhoz szükséges hosszúságra. Óvatosan helyezze teljesen be, tegye a fogóba és erősen szorítsa meg. Most készült el az új hálózati kábel, amelyet azonnal használhat.
A gyakori hajlítgatás következtében a hálózati kábel megsérülhet. Ez leggyakrabban a csatlakozók környékén fordul elő, amelyekkel gyakran manipulálnak. Ha a kábel az RJ-45 csatlakozótól távolabb sérült meg, nincs értelme javítani. Hogyan lehet megjavítani a kábelt, ha a csatlakozó közelében sérült? Használjon fogót a kábel rövidítésére, és távolítsa el a régi csatlakozókat. Tesztelje az egyes kábelek vezetőképességét teszterrel. Ha az összes vezető rendben van, használva a krimpelő fogót nyomja rá az új csatlakozókat a fent leírt módon.
A hálózati kábel otthoni készítéséhez csak kábelt, két RJ-45 csatlakozót és krimpelő fogót igényel. A kábel vásárlása előtt azonban ellenőrizze, milyen típusú és milyen paraméterekkel rendelkezik. Az 5e alatti kategóriájú kábeleket ne használjon.

A ransomware támadások ma már a leggyakoribb kiberveszélyek közé tartoznak, és már régóta nem csak a nagyvállalatokat érintik. Elég egy óvatlan kattintás, és máris elveszítheti a hozzáférést az adataihoz. Megmagyarázzuk, mi az a ransomware, hogyan működik, és miért célozzák meg a támadók egyre gyakrabban a mindennapi felhasználókat és kisebb vállalkozásokat.

Az internetkapcsolat ma már nem csak a sebesség kérdése, hanem a bizalomé is. A hálózatok egyre több eszközt, érzékeny adatot és szolgáltatást kezelnek, amelyek gyakorlatilag folyamatosan kommunikálnak egymással. Ezért jött létre a zero trust megközelítés, amely szerint semmi sem tekinthető automatikusan biztonságosnak. A cikk elmagyarázza, miért jött létre ez a modell, és hogyan nyilvánul meg észrevétlenül az internet mindennapi működésében.

Előfordulhat, hogy az akkumulátor élettartama gyorsabban csökken, mint azt az ember várná, még akkor is, ha a készüléket a nap folyamán különösebben nem terheli. Gyakran nem egy konkrét hiba okozza ezt, hanem apró hatások összessége, amelyek idővel összeadódnak. A cikkben elmagyarázzuk, mi van legnagyobb hatással az akkumulátor élettartamára, mikor történik meg a lemerülés tétlenség alatt, és miért válhat ez problémává, ami ahhoz vezethet, hogy a telefon nem bír ki egyetlen napot sem.

Az online csevegéseket ma gyakran mesterséges intelligencia kezeli, és a válaszok első pillantásra olyanok, mintha valódi embertől származnának. Ez különösen az ügyfélszolgálatoknál igaz, ahol a sebesség és folyamosság kulcsfontosságú. Megvizsgáljuk, hogyan ismerhetjük fel az AI-t a csevegésben, milyen jelek alapján különíthetjük el az embertől, és ahol a felismerés határa már nagyon vékony.

Az internetkapcsolat a repülőút alatt ma már nem kivétel, de még mindig nem működik úgy, ahogy otthon megszoktuk. A repülőn lévő Wi-Fi a használt technológiától, a repülőgép típusától és a hálózat terheltségétől függ, és a fizetett hozzáférés még mindig nem jelent gyors csatlakozást. A cikkben elmagyarázzuk, hogyan működik az internet a repülőn, miért lassú, és mikor lehet rá támaszkodni.

Az RCS csevegés egyre gyakrabban jelenik meg a mobilokon, különösen az iOS 18 megjelenése miatt és az idősebb hálózatok fokozatos megszűnése miatt. Ez egy kommunikációs mód, amely internetet használ és jobb minőségű képek és videók megosztását kínál, mint a hagyományos SMS-ek. Elmagyarázzuk, mit jelent az RCS és mikor érdemes bekapcsolva tartani.